A tűzvédelemmel kapcsolatosan fontos szerepet játszik a „tűzszakasz” fogalma, amely a létesítmény biztonságával függ össze. A tűzszakasz egy tűzvédelmi szempontból meghatározott olyan önálló egysége, amelyet a szomszédos egységektől – meghatározott tűzállósági határértékű – tűzgátló szerkezetek választanak el. Ezeken a tűzgátló szerkezeteken a létesítmény működése érdekében átvezetések kialakítása válik szükségessé, amely átvezetések megfelelő tűzgátló lezárása rendkívül fontos annak érdekében, hogy a biztonsági szint ne csökkenjen. Ennek megoldására jellemzően tűzgátló és sokszor hőre habosodó vagy hőelvonással működő rendszerek kerülnek beépítésre.
Magas hőmérséklet hatására habos-szenes réteget képző anyagok hőszigetelő réteget képeznek a velük kezelt, átvezetett kábelen vagy kitöltik a rést és meggátolják a tűz tovább terjedését a lezárásban.
Bevonatok, kittek:
Mandzsetták, szalagok, bandázsok:
Előfestett kőzetgyapot lap:
Az ablatív, azaz a hőelvonó képességű rendszer alapja az egykomponensű, speciális akrilát kopolimert tartalmazó kitt, amely vízzel hígítva bevonatként alkalmazható.
Bevonatok, kittek:
Mandzsetták, szalagok, bandázsok:
Előfestett kőzetgyapot lap:
Az acéllemezből készülő szellőző csatornák önmagukban nem felelnek meg a tűzvédelmi követelményeknek, mert tűz esetén könnyen felmelegednek, deformálódnak és így nem biztosítható a tűzszakaszok védelme sem, azonban ezek a csatornák védhetőek minősített tűzgátló burkolattal, de a szellőző vezetéket kialakíthatjuk önálló légcsatornaként szintén minősített tűzvédelmi építőlemezekből is
Építményszerkezeteket igen gyakran hézagokkal választanak el egymástól, amelyek egyes esetben a tűzszakasz határra esnek. A tűzszakaszhatárok esetén a fix és a mozgási hézagok fordulnak elő jellemzően tűzszakaszhatárok alapszerkezeteinél. Az előforduló alaptípusok: födém-födém (vízszintes lezárás), fal-fal (függőleges lezárás), fal-födém (függőleges vagy vízszintes lezárás).
Építési hézagkitöltés:
Mozgó hézagkitöltés:
